tőkénk egy százalékát kockára téve, nyitottunk DAX Longot
a stopot 5800-ra tettük. ha nyerő a pozi, akkor ráteszünk még 1 %-ot. ha megint jó a pozi, megint 1%-ot ráteszünk, és kész is az építkezés. a stopot meg egy idő után majd jól magunkra húzzuk. ha meg nem jön be, buktunk egy keveset. van miből, nem aggódom...
miért tettünk ilyet? mert a rendszerünk jelzett egy kitörést 6043-nál.
hat éve mindig hűségesen jelzi, hogy mit tegyünk, mi hat éve hűségesen követjük a jelzéseit, és eddig még nem jártunk rosszul.
mutatok egy régebbi példát a daxra (persze azóta is volt már nyereséges üzlet:)
DAX
2008 nyarára a globális tőkepiaci válság második fordulója kezdődött. Főleg, hogy a jelzálogpiaci krachban érintettek az európai bankok is, és egyre több és több pénzintézet közölte az újabb és újabb elszenvedett veszteségeket. A gép erről persze mit sem tudott, ő csak azt látta, hogy hoppá, az irány ismét fordulóban van. Javasolta is, hogy nyissam meg az első egység shortot – kép bal oldala, piros nyilacskák 7000 pont környékén (csak még béna vagyok kicsit a kép felrakásában, talán ez később javulhat, ha lesz rá igény). Mint mindig, most is egy százalékot voltam hajlandó kockáztatni, tehát megvettem a megfelelő mennyiségű (short) papírt. Aztán sorra jött a második, majd a harmadik egység. Itt begyorsult az esés, és alig öt hónap alatt közel 22%-ot nyertem, akkor, amikor a kép közepén látható(?) kis fehér nyilacskák szóltak nekem, hogy most már elég legyen. Az ábrán látható, hogy a pénzem szinte egyetlen percig sem volt veszélyben. Még akkor sem, ha nagy tőkeáttétellel dolgoztam.
.jpg)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.